Itt is van a negyedik rész, amiben a beszállást követő fedélzeti tippeket, tudnivalókat gyűjtöttem össze nektek a repülés idejére. Ezen kívül hoztam nektek pár érdekességet a repülőn hallható hangokról, zajokról. Mi miért hallható és mi miért történik a fedélzeten.
1. Az örök kérdés: Melyik karfa kié?
A fedélzet örökös, íratlan szabálya, hogy a középső ülésekhez két karfa tartozik, míg a szélsőknek csak 1-1 karfája és ablaka / folyosója van. Ezt mindenki próbálja meg beosztani magának. Vannak egyébként olyan légitársaságok, akik az ülések hátuljára írják, hogy melyik üléshez mi tartozik.
2. Ne rakd fel a kézipoggyászt a kabin bőröndök helyére, nem ott a helye.
Az utasok elég nagy részének egy rossz szokása, hogy a bőrönd mellett a hátizsákokat és minden egyéb kézipoggyászt bedobnak a felső tárolókba. Ezek a tárolók viszont elsősorban a kabinbőröndöknek vannak fenntartva amiért jópár utas külön fizetett is a priority szolgáltatás részeként.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy más egyáltalán nem használhatja, csak legalább annyit várjon meg a kedves utas, hogy mindenki felszálljon és a bőröndök bekerüljenek a tárolókba. Ha marad hely, akkor természetesen fel lehet rakni a hátizsákokat is és minden egyebet ami csak befér.
3. Helyet cserélni vagy ülést váltani miért csak felszállás után ajánlott?
A gépen nagy jelentőssége van az össz súlynak és a súly egyenletes elhelyezkedésének a súlypont megőrzése miatt. Azok az utasok akik nem foglaltak előre helyet, azokat a rendszer a gép súlypontjának figyelembevételével osztja be a különböző ülésekre. Ha pedig ezt a súlypontot potenciálisan felborítja pár "helycserés támadás" az kedvezőtlen hatást válthat ki a gép viselkedésében felszállásnál.
4. Igyál sok vizet és kerüld a kávét.
Az előző részben már említettem ezt a pontot, de itt is fontosnak tartom kihangsúlyozni. A repülőn nagyon száraz a levegő, ugyanis a levegő egy részét kintről szívja be a gép rendszere és ekkora magasságon már nagyon száraz a levegő. Ez a száraz levegő és a dehidratáltság pedig kikezdi a bőrünket, az emésztésünket és kellemetlen száraz torkot, orrot eredményez.
Fontos, hogy folyamatosan hidratáljuk magunkat utazás közben is és hanyagoljuk a vízhajtó dolgokat mint a kávé vagy az alkohol.
5. Hosszabb utaknál időnként mozgasd át magad.
Nagyjából két óránként mozgasd át magad a hosszabb utakon, ugyanis nem egészséges órákon át ülő pozícióban lenni és komoly egészségügyi következményekkel járhat. Rosszat tesz az izületeknek, izmoknak és még a vérkeringésnek is.
6. Ne siess! Landolás után ne állj fel és ne kezdj el pakolni idő előtt.
Ki ne tapasztalta volna már, hogy landolás után majdnem egyből már csattognak is az övek és sokan felpattannak a helyükről, hogy ők lehessen az elsők akik leszállnak a gépről. Ennek semmi haszna, ugyanis miután a gép beállt a megfelelő kapuhoz, még idő mire megérkezik a lépcső vagy rácsatlakozik a csáp a repülő ajtajára.
A korai pakolással és furakodással csak azt érik el az emberek, hogy tömegnyomor alakul ki a gép folyosóján és egymást vágják fejbe a leszedett bőröndökkel. Türelmesen várd meg amíg mehetsz. Hidd el, nem fog múlni 5-10 percen semmi.
7. Taps vagy nem taps? Ez itt a kérdés.
Örök kérdés, hogy kell-e tapsolni landolás után, de véleményem szerint teljesen szükségtelen. Ugyanúgy ahogy a buszsofőrt sem tapsolod meg miután megáll a megállóban, úgy a pilótákat sem szükséges miután letették a gépet, hisz ez a munkájuk. Vannak olyan pilóták akiknek jól esik a taps, de vannak olyanok is akiket egyenesen zavar ha meg vannak tapsolva.
8. Lehetőleg ne viselj kontaktlencsét.
Hasonlóan a vízfogyasztáshoz, ez tippem is a száraz levegőre vezethető vissza. A gépen lévő száraz levegőben könnyen kiszárad az ember szeme és a kontaktlencse nagyon kényelmetlenné válhat emiatt.
9. Miért kapják néha az utasok azt az utasítást landolás után, hogy a lehető leggyorsabban hagyják el a gép hátulját és menjenek előre?
Ha egy gépen már kevés üzemanyag maradt (ez jellemzően inkább a napi utolsó járatnál jellemző), akkor a gép súlypontja könnyebben elmozdítható és ezáltal könnyebben seggreülhet a repülő ha túl nagy súly helyeződik a gép hátuljára. Mivel a csomagokat is előről kezdik el kiszedni és az utasok is a gép elejét hagyják el először, így a súlypont nagyon gyorsan át tud helyeződni és nem lesz elég üzemanyag a gép hasában ami a helyén tartaná a gép súlypontját.
10. Nem sikerült landolni és újra felszállt a gép. Úristen, minden oké?
Ezt a procedúrát "átstartolásnak" hívják és ez egy teljesen normális, mindennapi bevett gyakorlat olyan esetekre amikor valami miatt nem biztonságos a landolás. Ezt okozhatja rossz megközelítés, másik gép vagy reptéri jármű futópályán tartózkodása, sérült futópálya...stb. Tehát semmi ok a pánikra, ez teljesen normális és csak az utasok biztonságát szolgálja.
11. Próbáld a lehető legkényelmesebb szettedet viselni a repülőn.
Nincs is annál rosszabb mint amikor egy feszes farmerben vagy valamilyen kényelmetlenebb, merevebb ruhában kell végigszenvedni az utat. Mindig válassz valami kényelmeset az útra.
12. Mindig legyen nálad egy plusz réteg ruha.
Ez egy teljesen magától értetődő tipp. Mindig érdemes a kézipoggyászba betenni egy réteg melegebb ruhát is ha esetleg hidegebb lenne a repülőn.
A beszállástól a landolásig
(Hangok, zajok és fények a fedélzeten. Mi miért történik?)
1. Miért van sípoló hang a repülőn a beszállítás alatt?
Ez a hang minden bizonnyal az APU (Auxiliary Power Unit) ami tulajdonképpen egy generátor a gép farkában. Ez látja el energiával a gépet a hajtóművek indításáig / indításához. Plusz infóként megjegyzem, hogy nagyon sokszor földi áramforrásra kapcsolják a gépet kerozin spórolási céllal, tehát olyankor az APU-t akkor kapcsolják csak be mielőtt megkezdődne a hátratolás.
2. "Pilóta: Cabin crew, arm doors and cross check!" Ezt miért mondják?
Ez a mondat kivétel nélkül minden gépen elhangzik még a hátratolás előtt. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az utaskísérőknek "élesíteni" kell az ajtókat, hogy azok egy esetleges vészhelyzetnél megfelelően működjenek. Ugyanis "élesítés" után ha nyílik az ajtó, akkor egyből a vészcsúszda fog kinyílni. Ezért kell az ajtókat "deaktiválni" is landolás után. A mondat "cross check" része pedig egymás ellenőrzését jelenti. Legalább két légiutaskísérő megnézi külön-külön az ajtókat, ellenőrizve ezzel egymás munkáját.
3. A sűrűn hallható "ding-dong" hang.
Ez a hang legtöbbször akkor szólal meg amikor ki- vagy bekapcsolják az övek becsatolását jelző lámpát, de akkor is ez a hang szokott megszólalni amikor közvetlen felszállás után a vészkijáratok fényei elalszanak.
4. Miért hallasz "ugatás" hangot bizonyos gépeken?
Ez a hang az Airbus A320 típuscsalád jellegzetes hangja, amit a PTU (Power transfer unit) ad ki. A PTU felel a hidraulikus erő mozgatásáért a gép három hidraulikus rendszere között. Nagyon jellegzetes hangot ad ki, így nehéz összetéveszteni bármivel, kivéve ha az a bármi egy csomagtérbe zárt kutya ugatása (na jó, ez csak vicc volt).
5. Hosszan búgó és sípoló hang a gép hátratolása közben.
Ez a hang minden bizonnyal a hajtóművek indításának a hangja. Ezeket először egy belső rendszer levegővel kezdi el forgatni, majd elkezdi adagolni a kerozint is.
6. Sípoló/nyikorgó hang a szárnyak felől.
Ez nem más mint a fékszárnyak és az orr-segédszárnyak kiengedésének hangja. A fékszárnyak és az orr-segédszárnyak a gép szárnyainak be- és kilépő élein találhatók és a kiengedési fokozattól függően egyre jobban növelik a szárnyak felületét és ezzel a felhajtóerejét is egyben.
7. Miért kapcsolják le a kabin fényeit felszállás és leszállás közben?
A fel- és leszállás a repülés két legkritikusabb része, és ilyenkor minden szabályt szigorúan be kell tartani. A fények lekapcsolása segít, hogy a bent tartozkodók szeme könnyebben hozzászokjon a kinti fényviszonyokhoz. Így egy esetleges vészhelyzet esetén gyorsabban tud reagálni a személyzet a kinti helyzetre.
8. Miért nem szabad lehúzni az árnyékolókat, lehajtani a tálcákat és hátradönteni a székeket fel- és leszállás közben?
Ezeknek is természetesen biztonsági okai vannak, ugyanis bármilyen vészhelyzet esetén fontos, hogy a személyzet kilásson az ablakokon és a lehető leggyorsabban ki tudja üríteni a gépet. A lehajtott tálcák vagy a hátradöntött ülések mind a gyors kijutást hátráltatják.
9. Más a hangja a hajtóműveknek mint amit korábban tapasztaltam. Minden oké?
A hajtóművek hangja a gyártótól is függ, de nagyban befolyásolja a levegő éppen aktuális összetétele és a légmozgás milyensége, iránya.
ÉRDEKESSÉG: A leggyakoribb utasszállító repülők hajtóműve 1 másodperc alatt kb 1000 köbméter levegőt szív be felszállás alatt. Ez tulajdonképpen annyit tesz mintha egy squash pálya teljes levegőtartalmát kevesebb mint egy másodperc alatt szívná ki. Egy Boeing 777-es típus esetében ez a szám 5000 köbméter per másodperc.
10. Ütés hangok felszállás közben. Kátyús a futópálya?
Nem, nem kátyús a futópálya, csak a középvonalat jelző lámpák egy nagyon kicsit kiállnak a földből és amikor átmegy azokon a gép kereke, azok adnak ilyen hangot.
11. Durranó és huppanó hang a gép hasa felől emelkedés közben.
Ez a hang a repülőgép kerekeinek behúzása közben keletkezik, miközben az arra szolgáló ajtók nyílnak, záródnak és ahogy a levegő megtörik a kiálló kerekeken.
